Ma reggel a hetesen / This morning on nr. 7

Braids: Native Speaker (2011)

A kanadai, egészen pontosan Calgary-i kvartett debütáló albuma szólt ma füleimben miközben munkába  zötyögtem a hetesen.  A kísérletezőbb dreampop és az ambient házatáján hallhatóan otthonosan mozgó Braids inkább az ambientes oldalon tölt több időt. A 'Native Speaker' dalai a hangjából sokat, időnként szerintem túl sokat is kihozni képes Raphaelle Standell-Preston vokáljait ágyazzák be kellemes, sokrétegű, úszkálós elektro-akusztikus textúrákba. Az első 3 track még a dreampophoz áll közelebb, aztán dominálni kezd az ambient. Remek zenei ötletek jellemzik ezt a lemezt, némelyik dal azonban kicsit hosszúra sikeredett, de lehet, hogy nem is hosszúak, csak talán sok bennük az üresjárat, illetve hiányzik belőlük az a megfogható konkrét vonal, ami ennyi ideig (7-8 perc) életben tartaná őket. Raphaelle - főleg az album második felében - igencsak kiereszti a hangját, előadásmódja olykor kifejezetten emlékeztet Nika Roza Danilováéra (alias Zola Jesus), ami lehetne jó hír is, de a Braids zenéjéhez szerintem túl sok. Ígéretes, de még bőven útkereső album ez. Ha nem nyúlnak mellé a srácok, egészen messzire jutnak majd.

Lelőhely / Find it here

Riding to work this morning I had 'Native Speaker', the debut album by Calgary-based quartet the Braids playing in my ears. The, to some extent, experimental dreampop tracks spend more time in the ambient realm than in the beat-centered electronic world but the outcome is definitely promising. The tracks feature heavily layered textures built around Raphaelle Standell-Preston's powerful yet aetheric vocals. Raphaelle's voice is truly great and she handles it pretty well, tough sometimes she tends to be a little too much for this music. At some point point her performance reminded me of Nika Roza Danilova (a.k.a. Zola Jesus) and this could be a compliment, but it does not really fit in the music on 'Native Speaker'. As far as I can hear, the Braids have yet to find their own signature sound and need a little more time to hone their songwriting, but like I said, they are definitely worth the attention. They can be awesome one or two albums later.