Panda Bear: Tomboy (2011)
Nálam a legvégén egyetlen kontextus létezik; vagy szeretek egy zenét, vagy nem. A Panda Bear-től egyetlen hangot sem hallottam ezelőtt. Jó eséllyel nem is fogok semmi egyebet hallgatni tőle, mert hájp ide, vagy oda, szerintem ez egy pocsék album. Rendben van, hogy a pandamaciként is alkotó Noah Lennox az Animal Collective alapítója, de ettől még a Tomboy nagyon irritál engem. Erről leginkább Lennox tehet, akinek a hangja számomra szinte elviselhetetlen. Ráadásul nem sok mindent csinál vele, hanem nagyjából 11-szer közelíti meg az ugyanazt a témát, mindig ugyanúgy dalolva. A zenei alapok kifejezetten izgalmasan indulnak, aztán belép Lennox és lőttek a varázsnak. Mindegy mi szól alul, mert Lennox reverbekkel éterivé varázsolt kellemetlen orgánuma mindent elront felül, és úgy általában mindenhol. Az egyetlen kivétel talán a Scherezade c. opusz, amibe véletlenül pontosan illik Lennox gyakran feminin szintekre lépő vokálja. A másik kedvenc részem erről az albumról a 'Drone' c. szerzemény utolsó kb. 1 perce, melyben egy drone szól csak, Lennox sehol. Ez kifejezetten jó. Egyébként meg nem jó.
In the end, there is only one single context for me: I either like an album or I don't. As for 'Tomboy', I absolutely don't like it. Actually I'm close to loathing it. I don't care about Noah Lennox being Animal Collective's driving force or what. The music he brings on Tomboy is utterly annoying and irritating. To my ears, it is, without doubt. I guess it's his voice. I can't bear it. His beats and tunes happen to be really good (most of the time..) but as soon as his voice comes in the spell is broken and gone for good. The only exception is maybe 'Scherezade' where Lennox's often feminin-sounding vocals perfectly fit. But my favourite part on this album is the last 1 minute or so of the track called 'Drone' ; it's a drone synth, no Lennox. Elevating, really. Otherwise Tomboy sucks, big time.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése